2010. június 23., szerda

No comment

Jún.22.(kedd)

“Jól” indult a napom. Mivel csak 2-re kellett mennem dolgozni,volt még időm picit itthon netezni. Nagyon rossz hírt kaptam. Meghalt egy még egyetemről ismert régi barátnőm,akivel albiban is laktam együtt:(:( Nem akartam elhinni…de a hír igaz. Nyugodj békében Gigi!!!!!

Már előre féltem,mi vár majd ma is…először megörültem,mert kiderült,h az egyik pop corn-os helyre leszek beosztva. De,kiderült,h nem csak simán ott leszek,hanem én leszek az az emberke,aki beugrik a többiek helyére,amíg azok ebédelnek!!!!!!!Mert ilyen poszt is van. Micsoda??Hogy már kapásból a 3.-ik napomon beosztanak ilyenre,mikor még nem is voltam mind a százmillió helyen???? Kértem segítséget,mégis magyarázza már el nekem vki,hova kell mennem,és hogyan. A táblán,amin elvileg jegyezve van,csak számok vannak, pc5,…ez pl azt jelenti: popcorn5. De hogy ez hol található,azt már neked kell tudni! De honnan tudjam,mikor meg sem mutatták????És nincs egy rohadt térkép sem,amin jelölve lennének a helyek!!! Az egyik Manager vagy ki megmutatta nekem térképen,hova kell mennem,ok,remélem nem lesz gond. Az első hely még jó is volt,pop corn,már csináltam,és az árak is kerekek (egy kis adag pl 3.5 euro,vagy egy menü 5 euro,tehát könnyű ezekkel számolni). De aztán,mennem kellett a következő állomásra váltani mást. Megyek oda,egy csaj van ott épp. Mondom neki,megjöttem,mehet enni. Az meg,mert le azozom,mert ezt érdemli! Kérdezi tőlem,hogy hányas számú helyre kell mennem. Mondom fogalmam sincs,nem tudom,de térképe azt mutatták,ide jöjjek…Amúgy először nem is értettem,mit magyaráz a bunkója….rájöttem,h valszeg rossz helyre jöttem. Na ez faxa,a másik helyen meg már várnak….jeeeee De a szemét csaj annyit nem mondott volna,h most mit csináljak,csak lecseszett,h erre nagyon oda kell figyelni,hogy hova vagyunk beosztva,mert ha nem akkor dádá!anyád!!!!!!!!!!!!
Gondoltam akkor tovább állok,és reméltem,h pár méterre ott lesz a másik hely. Sikerült,végre…Ez egy fagyis pult volt. Csávókám,gyors elhadarta,milyen fagyik vannak,és mi az áruk,és ennyi,otthagyott!!!!!!!!!Nézem az árakat: 2.95,3.5, 3,45.meg ilyenek. Na ez a halálom!!!! NEM ISMEREM még jól ezt a szar eurot,iszonyat nehéz így számolni. Van ott egy kis számológép,de ez a hely pl nyitott,és a vendég simán látja,ha én a számokkal balfaszkodok! Jöttek sorra az emberek,nem volt megállás:érnék 2 ilyet,3 olyat,jha nem mégis ilyet…ááááááááááááááááá Nagyon durva volt,és közben ott les,h mit bénázok,nem tudok neki visszaadni,közben a sor egyre csak nőőő….Pf,el tudjátok képzelni:( Tiszta ideg voltam,azt sem tudtam szokás szerint hol áll a fejem….
Eddigi tapasztalat: a látogatók legtöbbje büdös bunkó paraszt,türelmetlen,az illemet közel távol nem ismerik,és kicsit sem elnézőek a kis bénázókkal. Hurrááááááááááááá

Végre letelt az egy óra,mire csávókám megérkezett,alig vártam,h végre leváltson. Ekkor mehettem el én enni. 2-kor kezdtem,és ez volt fél 5-kor. Még ok,belefér. Kaja után hála a jó égnek az eredeti popcornos helyre kellett visszamennem. De,tudtam,h én fogok zárni!Eddig még nem zártam,mivel volt kemény 3 napom…Még szerencse,h mielőtt a főhadiszállásról visszamentem volna,megkérdeztem egy emberkét,hogy lesz egyáltalán vki,aki majd segít nekem zárni,merthogy fogalmam sincs,hogy kell,mit hova kell pakolni,hogy kell kitakarítani a dolgokat. Csak odaszól egy másiknak,h segítene-e majd nekem,az meg: lófaszt segítek én neki!!!!!!!!!!!!!!(lefordítva nagyjából ez volt a lényege,és mellé még röhögött is egy jót….) Mondja nekem az előbbi,h ok,majd szól vkinek,h segítsen…Köszönöm szépen basszátok meg!!!!!!!!!
Elnézést kérek mindenkitől,h ennyire káromkodok,de ezeket egyszerűen normális szavakkal nem lehet kifejezni:S És amúgy is tudjátok,h mocskos a szám…
A du-áni menet durva volt…semmi megállás,az emberek csak jöttek,csak jöttek…foly-an pörögni kellett. Innivalót nem kaptam,senki nem adott semmit,ma kivételesen végre jó idő volt,30 fokban 4 órán át estig nem ittam ettem semmit…Én!!! De kibírtam…aztán egyszer csak leállt az összes gép,és többé nem működött semmi…vártam,h jöjjön vki…senki…tovább vártam…közben a vendégek persze jöttek,és vágták a pofákat,h mi az,h nincs több ez az amaz….Mondta sorry,de látják,h a gépek nem mennek,nem tudok mit csinálni. Kétszer is elment tőlem nem messze két régi munkatárs,még csak oda sem néztek rám,véletlenül sem tudtam segítséget kérni:/ Ott álltam mint fasz a lakodalomban…és csak vártam. Nagy nehezen megérkezett a felmentő sereg,kiderült,h tudják,h leállt minden…Ez van. Köszönjüüüük.
A záráshoz hála a jó égnek,egy Julien nevű fiút kértek meg,h segítsen. Az ELSŐ NORMÁLIS EMBER ebben a csapatban. Julien drága meleg,de annyira aranyos és rendes volt. Érdekes módon ő mindent elmagyarázott nekem szépen lassan,h értsem,pedig ő is francia….Na látjátok,így is lehet!!!!!!!!!! Miért kell a többieknek bunkózniuk???? Mikor visszaértem,és el kellett számolni a több száz euróval,sorba kellett állnom,mert többen is voltak már ott. Persze mind régi dolgozó,újak,akik velem jöttek egy sem:/ Azok ott rihiröhiztek,hozzám sem szóltak,simán kiröhögtek a hátam mögött,mint ellőtte is. Tudják nagyon jól,hogy ha gyorsan beszélnek,azt úgysem értem…És ezt nem én képzelem be,mert az ember azt érzékeli,amikor vki bunkó és elutasító vele,és direkt szopatják. Ott szidtam magamban őket magyarul,ne tudjátok meg,válogatott szép szavakat mondtam ki gondolatban jó hangosan…
Csak egyszerűen nem értem,miért jó ez…miért kell szivatni az újakat,miért nem lehet picit sem segítőkésznek lenni. Amúgy is brutális ez az egész úgy ahogy van,és akkor mellé még ilyenek is a munkatársak:( Meséltem ezt itt lakótársaknak,és ki vannak akadva,hogy lehet ez,h ilyen bunkók a régiek,mert náluk nem így van. Natasha pl,a lett csaj,aki szintén velem kezdett,és butikban dolgozik,ő is azt mondta,jó volt a napja,nehéz,de vele nagyon kedves rendes minden kolléga…Hurrá,sikerült kifogni a leggenyább csapatot:(

Este fél 11-re értem haza…itthon bőgtem…úgy tűnik,ez már mindennapos lesz…Ha ezt kibírom,és nem adom fel,akkor bármit a jövőben kibírok. És az tényleg a legdurvább,h nem a fizikai részével van gond,pedig én sem hittem volna,h végig tudok csinálni egy ilyen napot,és étlen szomjan túlélem. De ez,hogy a munkatársak szivatnak,ez beteszi a kaput nagyon.

Nem tudok mit csinálni, ahogy mondani szokták: “Megszoksz,vagy megszöksz.” Szeretnék az előbbinél maradni…Meglátjuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése